HTML

Amit látok, hallok, gondolok...

Magánvéleményeim egy néha komoly, néha vicces blogban arról hogy mit látok, hallok és gondolok a világ dolgairól.

Friss topikok

Minden ezerből egyet

2011.11.11. 11:11 Julian Adler

Régen, ifjú fejjel nem hittem volna, hogy párezer ember tönkreteheti, veszélyeztetheti milliók éltét, vagyonát, biztonságát és boldugulását.

Ma már tudom, hogy van egy ilyen hely, Magyarországnak hívják. Itt bizony van párezer, mondjuk tízezer ember (parlamenti és önkormányzati képviselő, miniszter, államtitkár, polgármester, stb. meg ezek sleppje), akik napról napra ássák az ország sírját.

Lehet tüntetni, sztrájkolni, felvonulni, új forradalomról, köztársaságról álmodni és suttogni, de volna más mód is. Minden ezerből csak azt az egyet kellene jobb belátásra bírni, elzavarni, kiközösíteni (stb stb, kinek kinek vérmérséklete szerint). Azt az egyet, aki a fenti felsorolásba esik.

Végülis milliók élete áll szemben néhány ezerrel...

 

 

 

Szólj hozzá!

ombudsmaNO

2011.11.11. 10:55 Julian Adler

Olvasom a közoktatási törvény sokadik tervezetében, hogy a terv szerint a jövőben sem a diák, sem a szülő, sem a tanár nem fordulhat az ombudsmanhoz.

Az egyszerű kétdés az lehetne, hogy minek kell az ombudsman?

A jó kérdés meg az lenne, hogy minek ez a kormány?

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás politika törvény ombudsman

KKK, avagy a kókler, a kontár és a korrumpálható

2011.10.14. 16:05 Julian Adler

Én (is) olyan helyen élek, ahol mostanában gőzerővel épül(?) a nemzet hona. Folyik a közösségi közlekedés fejlesztése, megújulnak a közintézmények, miegymás. A mód ahogy mindez történik, az szerintem sok esetben minimum a kókler, a kontár és a korrumpálható története nap mint nap.

Kezdődik úgy, hogy a kókler "megtervez" valamit, legyen az akár egy villamospálya, egy buszpályaudvar épülete,  egy óvodaépület akadálymentesítéssel összekötött felújítása.

Azóval, a kókler megtervez valamit, a tervdokumentációba beleírja, hogy az megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak, még néha idéz is belőle (pl. az OTÉK-ból), aztán magasról tesz arra, hogy mit is mond a törvény. Vagyis a terv nem jó.

A már eleve rossz terv átkerül írásom másik főhőséhez, a kivitelezőhöz. Igen, ő a kontár, aki aztán "épít " valamit. Az, hogy az nem felel meg sem a terveknek, sem a józan észnek, az nem probléma, a lényeg az, hogy a csempe csak addig maradjon a falon, míg étveszik a "művet".

Ehhez kell a harmadik főszereplő, a megrendelő (legtőbbször az önkormányzat, vagy maga az állam) jó embere, a minimum korrumpálható, de sokszor még vak és gyagya hivatalnok, aláír a megfelelő helyen. A beruházást átvették, a fővállalkozó kifizethető.

aztán jönnek a bajok. A fővállalkozó nem fizeti ki a alvállalkozókat, mert arra már nem volt pénz betervezve, vagy csak másra kellett a lé. Ha  pedig az első téli fagyban lepereg a vakolat, beázik a tető, fölösleges a garanciális javításban reménykedni, mert a kivitelezésre alapított projektcég már régen bedőlt, hajléktalan nevén van, vagy soha nem is létezett.

 

Ha reklamál az ember, kifogás mindig van, hogy miért így vagy úgy - még akkor is, ha még átadás előtt emelünk szót.

 

Csak pár példa a közelmúltból, a környezetemből:

Elkezdődött egy kórházi tömb építése. Kivágták az épület helyén lévő parkot, elkezdték az alapozást úgy, hogy "elfelejtettek" szinteket tervezni a föld alá. Mélygarázs, parkoló, netán raktárak vagy más minek?  ma már nagyobb társasházat sem lehet teremgarázs nélkül építeni.

Más:

Villamospálya egy adott szakaszának építésekor elkészült az alap, több rétegben, a tetején betonnal, többszáz méter hosszan. Pár nap múlva feltörték az egészet, mert "csak " a szennyvízcsatornát felejtették beletenni...

Ugyanott a pálya mellett a járdákat, kocsibeállókat, merőleges utakat ástak fel egy árok miatt, ahol majd a szükséges elektromos kábelek fognak futni. Árokásás - kábelfektetés - betemetés - környezet visszaállítása. Ez lenne logikus, de itt néhány szakaszon tőbbször kellett elvégezni mindezt, mert valami mindig kimaradt.

Több példát most nem mondok, kereshet mindenki a saját környezeztében.

Csodálkozik valaki azon, hogy minden X szer  többe kerül és X szer lassabban készül el, mint más országokban?

Kontárok, dilettánsok játszanak az életünkkel, jövőnkel, vagyonunkkal, létbiztonságunkkal. Senkiháziak kezén vagyunk, sajnos.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: korrupció építkezés közpénz beruházás kontár kókler

-X faktor

2011.10.02. 11:27 Julian Adler

Kialakult a 2011-es X faktor induló mezőnye.

Az eddigi előválogatókat, selejtezőket szerintem sokan leginkább azért nézték, mert olyan "előadókat" és "tehetségeket" is lehetett látni, akik miatt lehetett sírva röhögni a TV-k előtt. Voltak olyan produkciók, ahol már-már én szégyeltem magam, s a maximum a bátorságot lehetett díjazni,  hogy valaki elő mert állni a produkciójával. Voltak tehát megnevettető, szánalmas, siralmas produkciók is, s voltak tényleg élvezhető, szerethető produkciók és előadók is, akik a laikus szemével-fülével is tehetségesek, de legalábbis egy szám erejéig sikeresek voltak.

Ennek most vége. A selejtezők és a "tábor" végén maradt 24 emberke elfelejtheti eddigi énjét és életét. Nem azért, mert tehetségesek, ügyesek, s mert egyikük megnyeri majd az X faktort, hanem azért, mert elkezdődött a termékké válásuk.

Bekerültek a média pénzgyártó gépezetébe, ahol az emberi értékük kezdetben csak  a nézői szavazások során elküldött emelt díjas SMS-ekben mérhető, később jöhetnek a CDk, koncertnek csúfolt fél órás haknik a falunapokon, a bulvár és celeb-lét mocsara, hogy aztán jöjjön a süllyesztő, meg az utánuk jövő újabb "egyszeri és megismételhetetlen" tehetségkutató verseny nyertesgenerációja.

A részt vevők most még egyéniségek, de már nem sokáig. A műsor végére a média gépezete megrágja, ledarálja, uniformizálja majd őket, hogy jól szolgálhassák a gazdájukat. Sokukat meg egyszerűen kidobják, mint értékteleneket, hiszen nem tudtak elég szavazatot (érts: emelt díjas SMS-t) hozni.

Néhány költői kérdés:

Miért kell egy mondjuk rockzenét élvezettel és jól előadó srácnak nyálas szerelmes duettet nyávognia valakivel?

Miért kell az előadók egyéniségét megerőszakolni? 

Miért kell újabb bábokat, klónokat, replikákat nevelni?

Sajnálatos, hogy ma a magyar könnyűzenei életbe sokak szerint  csak ilyen (sokszor megalázó, önmagukat is becsapó, hazug) módon lehet bekerülni, és ideig-óráig érvényesülni.

Azt hiszem, a magyar  könnyűzene igazi nagyjai nem a "tehetségkutató" (bulvár)média termékei.

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene tv bulvár verseny tehetségkutató x faktor

Népszámlálási para

2011.09.30. 11:38 Julian Adler

Kezdődik a népszámlálás, indul a para. Sorra jelennek meg azok a cikkek, írások, posztok, melyek a népszámlálásról szólnak. Azek jó rászát teszik ki azok, ahol arról rinyál az író, hogy semmi köze nincs az államnak a dolgaihoz, minek a népszámlálás, meg valljuk magunkat jedinek, s az ehhez hasonló ostobaságok.

A legfontosabb: a népszámlálás nem  az ördögtől való, az adatszolgáltatás meg kötelező. Kis hazánkban előszeretettel emlegeti mindenki a jogait, a kötelezettségekről meg sokan tudomást sem akarnak venni. (Tudod egyáltalán, hogy mik azok?)

Mondják egyesek, hogy az egész az eltitkolt jövedelem és vagyon felkutatása miatt van, mások a feketemunka üldözésére tippelnek, meg ilyenek.

Igen, üldözzük az adócsalókat, a gazdasági bűnözöket, a szociális rendszerrel visszaélőket minden eszközzel. Féljen, akinek félnivalója van, hazudjon a népszámlálásnál ha akar, de a többieket ne buzdítsa törvényszegésre. (Utána meg pláne ne sírjon, ha rajtaveszt.) 

Vegyék már tudomásul a rövidlátó ostobák, hogy hosszú távú társadalompőolitikai tervezéshez (bármilyen is az uralkodó szín) kellenek azok az adatok és statisztikák, melyekhez a népszámlálás a legjobb eszköz.

Jedi vallás meg csak a mesében van, de legalábbis nulla a kultúrális megalapozottsága a más vallásokhoz képest.

 

Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: para csalás jedi népszámlálás

Dislike

2011.09.29. 11:24 Julian Adler

Már nem nagyon szeretem a Facebookot.

Az még jó, sőt remek dolog, hogy az ismerettségi körünkkel meg tudom osztani az engem érdeklő, s így talán az ismerősei egy részét is érdeklő dolgokat, legyenek azok képek, linkek, videók, zenék, akármik. Megosztani, ha én akarom.

Az már kevésbé lelkesít, ha megvalósul a Facebook fejlesztőinek a legújabb elképzelése, az automatikus "lájkolás". Vagyis, ha úgy kb mostantól, a Facebookkal kooperáló honlapokon járva az ottani aktivitásom azonnal megjelenik a Facebookon, Vagyis eddíg, ha olvastam egy cikket, megoszthattam a linkjét (ha akartam), ha hallgattam egy zenét, láttam egy videót, megoszthattam, ha akartam. Ennek most vége, megszűnni látszik a szabadságom ezen foka, a Facebook és cinkosai megosztják helyettem.

Biztosan örülni fognak az ismerőseim, barátaim, hogy látszólag kéretlenül elárasztom őket mindenféle dologgal, amit nem is akartam megosztani velük. A végén meg letiltanak. S ha így tesznek velem az ismerőseim, lehet hogy én is így teszek másokkal, meg mások is így tesznek majd újabb másokkal, majd végül mindenki kitilt mindenkit egy dilettást döntés miatt.

Ami meg szinte az első pillanattól hiányzik, az az, hogy nincs "dislike".

Meghalt, megölték, balesetet szenvedett, ledőlt, megsérült... sorolhatnám.

A puruttyai pedofil újabb áldozatot szedett. Meghalt a nemzet színésze, sporttolója, nagy embere. A terroristák 12 halálos áldozatot követelő merényletet követtek el. Újabb csúcson a svájci frank árfolyama. Lájk, lájk, lájk... mert (talán Zuckerberg perverziója miatt)  nincs és nem is lesz dislike, "nemtetszik" gomb.

Ha belegebedsz is tetszeni fog.

A Facebook szép új világában mindent csak szeretni lehet (a nem tetszik csak másodjára,  de az már nem jelenik meg sehol, hogy X ember nem szerette ezt).

Ha valami nem tetszik, valamit ellenkezik az értékrendünkkel, annak sincs helye a Facebook-on.

Miért nincs látható, tömeges jele a közösségi tiltakozásnak, a community protest-nek?

Ja, az nem vonzaná a hirdetőket és befektetőket. Nemtetszés dolgában marad a magányos harc, egyfajta underground.

Hazudjuk bátran, hogy lájk!

Naná hogy megosztom a facebookon...

 

Szólj hozzá!

Címkék: facebook like dislike

A műhold leszállt...

2011.09.28. 11:01 Julian Adler

Az elmúlt hetekben gyakori téma volt a legtöbb hírportálon, TV-műsorban a lezuhanó UARS műhold esete.

Az utolsó pillanatig folyt a találgatás, hogy hová fog zuhanni. Szinte a világ minden tája szóba került Angliától Olaszországig, míg végül Kanada  partjainál az óceán lett a befutó.

Ezzel kapcsolatban több dolog is szöget ütött a fejemben:

Ennyire rossz az űrkutatás vagy esetleg katonaság (NATO), nemzetközi szervezetek működése, hogy az utolsó pillanatig nem tudták, hogy hová fog lezuhanni a  műhold?

Ha tényleg ennyire rossz hatékonysággal  megy (illetve nem megy) a röppálya-számítás, akkor mit várjunk a földet fenyegető meteorok és aszteroidák elleni védekezéstől? Bruce Willis már öregedik, ő asszem nem fogja megmenteni a  világot (meg persze úgy nem is lehetne).

Ha egy űrből jöbő, elvben ismert röppályával  rendelkező bádogteknő ilyen problémás, akkor bármi megtörténhet, akár ma is.

S mi lesz legközelebb?

Mi van akkor, ha pontosan tudták az illetékesek, hogy hova esik a műhold, csak az ilyen-olyan érdekekre való hivatkozással titlkolóztak?

Ekkor sem vagyunk jobb helyzetben, csak így a világmindenség játéka kelyett az emberi gyarlóság, kabzsiság,  esetleg politika játszmák, vagy butaság áldozataivá válhatunk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: politika aszteroida meteorit műhold érdek

süti beállítások módosítása